Imádom a véletleneket, vagyis nevezzük inkább egy láthatatlan erőnek, ami belesodor bizonyos helyzetekbe vagy elsodornak bizonyos helyekre.

Történ ugyanis, hogy családi ünneplésre készültünk Szilveszterkor és egy ideig nem is aggódtam azon, hogy mit fogok viselni az ünnepségen, majd amikor az ünnepelt tanácsot kért tőlem, hogy jó lesz-e ez a ruha, amit kiválasztott akkor kezdtem kicsit pánikolni, hogy „Úristen én mit fogok felvenni, hiszen ez egy fontos esemény, nemcsak egy hagyományos Szilveszteri party!”

Igenis tiszteljük meg az ünnep hangulatát egy szép outfittel. Nálam ezek nagyon fontos dolgok és nemcsak a munkámból adódóan figyelek oda az öltözködésre, hanem kicsit a hagyomány is hogy igenis adjuk meg a módját.

Szóval olyan december 26 körül beütött a Krach és lázasan elkezdtem agyalni, hogy mit vegyek fel. Azt tudtam, hogy új ruhát nem akarok venni. Ebben biztos voltam! Az utóbbi fél, de inkább 1 évben nagyon odafigyelek arra hogy mit veszek, és mennyit. Nagyon tudatosan vásárolok ruhát, kiegészítőt, cipőt stb de ebbe itt most nem megyek bele.

Azt gondoltam első lépésként körülnézek, hogy mi van a szekrényben. Hát nem voltam teljesen elájulva, be kell vallanom, hogy alkalmi ruha fronton nem állok jól! Nem is szeretek és nem is hiszek abban, hogy egy alkalomra vegyünk ruhát. Azt szeretem, ha van egy olyan ruha, amit fel tudok venni alkalmira és hétköznapi szettben is. Viszont ezekből inkább nadrágos verziók voltak, mivel hogy eddig inkább nadrágos voltam. Az utóbbi időben viszont rákaptam a ruhákra és a Szilvesztert is egy szép ruhában képzeltem el.

Tehát marad a klasszik kis fekete vagy nadrág? Legalábbis a szekrényem állása szerint. Ekkor történt az hogy két ünnep között ellátogattunk Keszthelyre, a Balaton partjára. Kint a parton nagyon hideg volt, így a belváros felé vettük az irányt hogy felmelegedjünk egy kis kávézóban. Egy kis utcában parkoltunk, ahol ott volt egy kis üzlet, egy kis ékszerdoboz, ahol olyan különleges táskák voltak a kirakatban, hogy egyből éreztem ide be kell menni! Ha más nem egy szép táskával feldobom a kis feketémet.

Ezek azok a pillanatok, amikor valami belső erő húz, de nem a birtoklás vágya, hogy mindenképpen vennem kell valamit, hanem a kíváncsiság a szépség keresése vonz.  Én pedig úgy éreztem magam mint egy kislány a bababoltban, nagyon tetszett ez a kis üzlet. Mondanom sem kell, hogy second hand üzletről van szó, de igazi kis kincses doboz, nem a megszokott Háda turi.

És ott figyelt a RUHA az én kis zöld ruhám, ami alkalomra is jó és hétköznapra is szívesen viselem. És tökéletes a mérete és tökéletesen illett az otthoni kedvenc kis bársonytáskámhoz. Elhoztam 2500 Ft-ér és iszonyatosan boldog voltam, mert kincset találtam és tudom, hogy ez az élmény fog átjárni minden alkalommal, amikor viselem és még hosszú évekig szívesen fogom felvenni, mert egy kedves emlék köthető hozzá, sőt nem is egy, hiszen a Szilveszteri ünneplés is örök emlék marad számomra. Remélem még sok közös emlékünk lesz nekem és a kis zöld ruhának.  Kívánom, hogy ti is éljetek át hasonló élményt a ruháitokkal, hogy becsüljétek és szeressétek őket, ne csak halmozzátok ne csak egyvalami legyen amit birtokoltok, mert bizony a ruhának is lelke van, amit te adsz neki.  

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük